Hogy értessem meg magamal, hogy hagyjam a picsába??? Hogy fogadjam el, hogy egyáltalán, le se szarja a fejemet? Hogy kerülhetem el örökre, hogy rá se kelljen néznem többé? Hogy???

Sehogy. Ilyen egyszerűen nem létezik. Úgyis látom, minden nap, s ha látom, mindig föltámad bennem a remény. Pedig, nem kéne, komolyan nem kéne, mert a jelek szerint... hát nem is tudom. A szemembe néz, amikor lát, de nem tudom mit kéne tennem. Érdeklem, csak egy kicsikét is??

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.