A mai nap jó volt, mert láttam. De ugyanakkor mindig fáj is, az amikor a szemembe néz, mert arra gondolok, talán örökre csak szépséges álom marad az, hogy Ó meg én.

De valamiért ,mégis itt vagyok, és élek. Remélem nem fölösleges az erőfeszítés, amit érte teszek. Most dögöljek meg, ha sose lehet az enyém!!

VÁÁÁ!! :D És nem haltam meg :D Jó, okay XD

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.