Most értem haza. Aranyos és szörnyen romi volt a film. Tiszta édes, imádom. Örülök, hogy megnéztem. A Fruzsi is élvezte, s annak ellenére, h gyerekfilm volt senki nem csodálkozott, hogy én is azt nézem.

A Westend tetőteraszára se fogok többet kimenni, amikor már sötét van. Mindenhol csak bandák, akik azért élnek, hogy ott felszedjenek egy éjszakára valami csajt. Hát, úgy bámult minden arc, hogy szinte futva mentünk vissza. :S

Szerelmes vagyok Lucasba. A könyv szereplőjébe. Az a pasi, a világon a legtökéletesebb. Olyan kár, hogy nem létezik. Pedig biztos megpróbálnám lecsapni Bianca kezérő. De sajnos amint ez megtörténne, mindjárt a többi pasi szintjére süllyedne...

Hiába, szar az élet, de én mégis depisen szeretem :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.